Az Aranypatkó Fogadótól csak 10 km-re található Győr történelmi belvárosa. Bécs és Budapest között félúton fekvő patinás, sokszínű város, ahol építészeti, kulturális és természeti értékek sora ötvöződik egymással. A település sugár irányban összefutó úthálózata észak felől Szlovákiát, nyugatról Ausztriát, délről a Balatont, keletről pedig Budapestet köti a Kisalföld szívéhez.

Egész évben Fesztivál minden korosztály részére! Ízelítő a kínálatból:

• Barokk Bál - február 
• Győri Tavasz Fesztivál - március 
• Mediawave Nemzetközi Művészeti Fesztivál - április-május 
• Magyar Táncfesztivál - június 
• Győri Nyár Nemzetközi Kulturális Fesztivál - július 
• Nemzetközi Néptánc és Népzenei Fesztivál - július 
• Barokk Esküvő Történelmi Ünnepi Játékok - augusztus 
• Barokk Nosztalgiák Művészeti Fesztivál - október 
• Győri Téli Fesztivál és Vásár - december

 
 
Városháza (Városház tér 1.): a Szent István út meghatározó épülete a
XIX. század fordulóján emelt neobarokk Városháza, mely Győr egyik legismertebb épülete, a város szimbóluma.
  
Baross út: a város sétálóutcáján, a 18. szám alatti épület falán egy márványtábla, az utca burkolatán vörös téglák sora emlékeztet az egykori Fehérvári-kapura (1792) és a fölé épült tűztoronyra, mely a város védelmét
szolgálta.
 
Széchenyi tér: Győr megújult barokk főtere a város életének fontos színhelye.
 
Mária-oszlop: a tér közepén álló emlékművet Kollonich Lipót győri püspök emeltette 1686-ban, Buda töröktől való visszafoglalása emlékére.
  
Bencés épületegyüttes: a Loyolai Szent Ignác bencés templomot, a rendház és a gimnázium épületét jezsuiták építették a XVII. században. A rend feloszlatása után a bencések lettek az épületegyüttes tulajdonosai. A tér déli oldalán álló bencés kolostor részeként ma is eredeti funkciójában működik a korai barokkos díszítésű patikamúzeum.
 
Lloyd: (Széchenyi tér 7.) a több szintes, fő homlokzatán barokk és klasszicista stílusjegyeket ötvöző épület – mely a XV. század végén vendégfogadónak épült – mai modern formáját a 2010-ben befejeződött felújítással nyerte el.
 
Apátúr - ház: (Széchenyi tér 5.) helyet adó Apátúr-házat 1741–1742-ben Sajghó Benedek pannonhalmi főapát építtette. A pompás barokk palota
1949 óta a helytörténeti múzeum otthona.
 
Vastuskós ház: (Széchenyi tér 4.) a hagyomány szerint nevét a sarokerkélye alatt álló fatuskóról kapta, melybe a Győrben megforduló iparoslegények egy-egy szöget vertek. A vastuskó valójában az 1830-as évektől itt működött fűszerkereskedés megmaradt cégére.
 
Esterházy-palota: (Király u. 17.) az épület középkori eredetű apró házak
összeépítésével a XVIII. században nyerte el mai formáját. Az építtető monogramja, C(omes) G(abriel) E(sterházy) és aranyozott kovácsoltvas címere a kapu fölötti erkélyen látható. Jelenleg a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum székhelye, a Radnai-gyűjtemény, valamint időszaki kiállítások helyszíne.
 
Aranyhajó-cégér: (Jedlik Ányos utca) a Dr. Kovács Pál utca sarkán álló ház bejárata felett lóg az Aranyhajó-cégér. Eredetije az Apátúr - házban található, az itt függő fémlemezből készült, aranyozott  hajótest Schima Bandi győri iparművész alkotása (1939).
 
Kreszta-ház: a XVII. századi műemlék épületben látható Kovács Margit, győri születésű kerámiaművész (1902-1977) életmű-kiállítása.

Jedlik - csobogó: a szódásüveg formájú díszkutat Jedlik Ányos bencés szerzetes, a szódavíz feltalálójának tiszteletére állították.
 
Dunakapu tér: A 2015-re teljesen megújult tér a Belváros fontos központi tere, a városi nagyrendezvények fő helyszíne.
 
Frigyláda szobor: a Gutenberg téren áll a győri barokk egyik legszebb emléke, melyet III. Károly császár emeltetett 1731-ben.
 
Káptalandomb: a Zichy Ferenc Látogatóközpontban (Bazilika Múzeum, Szentek tornya, Káptalanház, Apor kiállítás, Győri Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár, Múzeumház) a győri egyházmegye és a város történetét ismerhetjük meg.
 
Bazilika: a székesegyház alapítása Szent István király nevéhez kötődik. Első formájában román stílusban épült a XI. században, a tatárjárást követően a gótika jegyében épült újjá. A török betörés után a templom nagyon megrongálódott, egyik tornya ledőlt, a másikat villám pusztította el. A teljesen tönkrement székesegyházat kora barokk stílusban építették újjá, a jelenlegi copf stílusú toronysisak az 1680-as években készült. A templombelső végleges kialakítását az 1780-as években fejezték be, ekkor készültek a falakon és a mennyezeten ma is látható freskók. A székesegyházat II. János Pál pápa 1996-ban emelte bazilika rangra. Az északi mellékhajó látnivalója az 1655-ben Írországból hozott Könnyező Szűz Mária kép, mely 1697. március 17-én, Szent Patrik ünnepén vérrel verejtékezett.
 
Héderváry-kápolna: a XV. században a székesegyház jobb oldali részéhez
Héderváry János kápolnát építtetett, itt őrzik a középkori magyar ötvösművészet remekét, a Szent László-hermát. Ugyancsak a kápolnában látható a vértanú püspök, Apor Vilmos márvány síremléke.
 
Püspökvár: Az ezeréves győri püspökség székhelye, melynek érdekessége a XIII. századból származó lakótorony. Tetején csodálatos kilátás várja a lépcsőzőket, pincehelyiségeiben pedig Boldog Apor Vilmos életét és munkásságát bemutató kiállítás tekinthető meg.
 
Bécsi kapu tér:
 
A Karmelita templom és a hozzá kapcsolódó rendház 1721 és 1725 között Wittwer Márton Athanázius karmelita szerzetes tervei alapján épült. A főoltár képe Szent István királyt és Szent Imre herceget ábrázolja, amint hódolnak a Szent Szűz előtt. A templom melletti kis fülkében áll a barokk
Hab Mária-szobor. Az egykori karmelita rendház ma szállodaként üzemel.
 
Kisfaludy Károly szobra: a Bécsi kapu tér közepén áll Mátrai Lajos bronzba öntött munkája (1892).
 
Vár: (Bécsi kapu tér) a Püspökvár XIII. századi eredetű, a XIV-XV. században épített együttese a város legrégibb épülete. Erődrendszere (kastélybástya, Sforza-bástya) a XVI-XVII. században épült.
 
Ágyúk: (Bécsi kapu tér) a XIX. században Bécsből hozott díszágyúk sora kedvelt győri pihenőhely.
 
Szent István szobra: (Bécsi kapu tér) a várfal alatti Bástya sétányon, a Rába partján áll Szent István életnagyságú bronzszobra, mely Medgyessy Ferenc alkotása (1940).
 
A Radó-szigetet a Rába két ága fogja közre a Belváros, Újváros és Sziget városrészek közt. A műemléki környezetben fekvő sziget kedvelt séta, pihenő és rendezvényhely.
 
Zsinagóga: (Kossuth Lajos út 5.) a neológ zsinagóga 1868 és 1870 között épült. Napjainkban multikulturális intézményként működik. Állandó helyszíne id. Vasilescu János második világháború utáni magyar képzőművészetet bemutató magángyűjteményének.
 
Győri Nemzeti Színház: (II. János Pál tér) az 1978-ban átadott épület déli és északi homlokzatát Victor Vasarely op-art alkotásai díszítik. A színházban Szász Endre porcelánra festett nagyméretű képei láthatók. A Győri Nemzeti Színház az előadások széles skálájával várja a közönséget, egyben a nemzetközileg elismert Győri Balett otthona.
 
Füles Bástya: (Pálffy u. 4/B.) Győr török kori végvárának kazamatájában Dél-Amerika élővilágába pillanthatnak be az érdeklődők.
 
Xantus János Állatkert: (Kiskút liget) 100 állatfaj több mint 500 egyedét nagy kifutóterületeken, az eredeti életterükhöz hasonló körülmények között mutatja be.
 
Mobilis Interaktív Kiállítási Központ: (Vásárhelyi Pál u. 66.) a közlekedésre, a mozgásra, a mobilitásra koncentráló tudományos játszóházban 74 kipróbálható, interakcióra ösztönző kiállítási eszköz és látványos kísérleti bemutatók várják az érdeklődőket.
 
Audi Hungaria Látogatói Központ: (Kardán út 1.) a gyárlátogatások alkalmával a motor- és járműgyártás folyamatába nyerhetünk bepillantást.